Nem lesz ápolási segély? (cikk: Népszava online)

Az önkormányzattól valószínűleg egyetlen forintot sem kapnak a jövőben a beteg hozzátartozójukat otthon ápolók. A kormány legalábbis erre utalt a legújabb konvergenciaprogramban, amelyben a többi között kifejtették, az állam ott is helytáll, ahol az a rászoruló gyerekétől lenne elvárható. Nem jó jel az sem, hogy a kabinet a tavalyi 40 milliárd után újabb nyolcat venne el a településektől, az elvonás fele pedig a szociális ellátásokat érinti.


Ellátás nélkül maradhatnak a hozzátartozójukat otthon ápolók - legalábbis erre lehet következtetni a Széll Kálmán terv 2.0-ban megjelent tervből. Az újabb megszorító csomag szerint "mindössze egyetlen krízissegélyezés maradna az önkormányzatok saját hatáskörében", de azt nem fejtik ki, hogy melyik ez. Azt viszont részletezik, hogy a kormány miért tartja szükségesnek a szűkítést. "A rászorulók ellátásában jelentős az állami szerepvállalás és háttérbe szorul a hozzátartozók felelőssége, vagyis az állam ott is helyt áll, ahol egyébként ez a rászoruló gyermekeitől is elvárható lenne. Ennek megszüntetése, a hozzátartozói felelősség növelése a kormány kifejezett célja". Ezek alapján lehet arra következtetni, hogy az ápolási díjat szüntetnék meg.

Nemrég Mezőfalva önkormányzatának fideszes vezetésű szociális bizottsága határozott arról, hogy havi 22 ezer 800 forintból meg lehet élni. A település egyik lakója segélyt kért a helyhatóságtól, mert hosszú ideje munkanélküli, emiatt elmaradt a közüzemi számlákkal. A bizottság szerint a kérelmező nincs krízishelyzetben, "rendszeres jövedelemmel rendelkezik,nem ellátatlan. Jövedelme a mindennapi megélhetését, ha szűkösen is, de fedezi."

Ez ráadásul egybecseng az alaptörvénnyel is, aszerint ugyanis "a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni." Arra a konvergeciaprogram, és az alaptörvény sem tért ki, hogy az a felnőtt hozzátartozó, aki folyamatos gondoskodást, felügyeletet igénylő beteg szüleit, gyermekét vagy társát otthon ápolja, miből éljen majd ezután. Dolgozni nem mehet el, és 2013-tól a segélyt is elveszik tőle. Pedig az már most is tény, hogy ha az egyik családtag elvállalja a gondozást, - ami törvényszerűen azzal jár, hogy feladja munkáját -, akkor a család anyagi helyzete rövid időn belül jelentősen romlik.

Kérdés, miért érheti meg földönfutóvá tenni a gondoskodó hozzátartozókat. Az önkormányzatok többek között annak adhatnak jelenleg ilyen támogatást, aki fokozott ápolást igénylő személyt gondoz, olyat, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni vagy öltözködni, lakáson belül közlekedni. Az állandó és tartós gondozásra szoruló tartósan beteg 18 év alatti vagy kortól függetlenül a súlyosan beteg ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, jelenleg 28 ezer 500 forint jár. A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 százaléka, 37 ezer 50 forint adható, a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százaléka 22 ezer 800 forint jár.

Annak ellenére vennék el most ezt az alacsony összeget, hogy az érintett civil szervezetek évek óta azért kampányolnak, kapjanak legalább minimálbért a 24 órás felügyeletet és ápolást vállaló hozzátartozók. A részletekről szerettünk volna választ kapni az erőforrás minisztériumból, de kérdéseinkre lapzártánkig nem reagáltak. Az MSZP tegnap emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatokra már az idén is 40 milliárd forinttal kevesebb jut, mint tavaly, ezért is elfogadhatatlan az újabb zárolási szándék, amellyel további nyolcmilliárd forintot venne el a településektől. Az elvonás fele a szociális ellátásokat érinti, ezzel a kisebb településeken nem kapnak majd segélyt az emberek, és nem lesz miből működtetni a szociális otthonokat sem - hívták fel a figyelmet.

Muhari Judit / Népszava /