Mostanság

Megvagyunk, nem vagyunk elveszve, illetve talán kicsit mégis :)
Olika a helyzethez mérten jól van, általában véve nagyon jó kisfiú, ,ha pedig nem érzem annak, az nem rajta múlik.
Kb másfél hete nem igazán alszik jól éjjel, ennek következtében én sem. Este sokszor nagyon késő van mire elalszik ( 11-2 időintervallumban), pedig már korán leteszem és látszólag alszik is, de nemsokkal később felébred, többnyire sírva és nem akar vissza aludni csak valamikor nagyon sokára :( Napközben pedig teljesen változóan alszik, van, hogy egész nap 20 percet, de volt már példa 2*2 órára is. Én meg nem merek lefeküdni vele, mondván a fene tudja mennyit alszik, ja meg nem árt néha enni, inni, pisilni...stb. Szerencse, hogy főznöm nem kell, mert anyósom főz ( amiért nagyon hálás is vagyok!). Mondjuk Oli mellett nem is tudnék szerintem,mert annyira igényli, hogy vele legyek, ő nem játszik el magában csak nagyon ritkán, és akkor is 5-10 percet. Ezt mondjuk a látássérülésének tudom be, ugyanis amíg egy látó baba leköti magát, hogy megpróbálja elérni azt a bizonyos tárgyat amit kiszemelt, addig Olinál ez nincs meg.
A lényeg, hogy kezdek kinyúlni ettől a nem alvástól és sajnos néha vele is feszültebb vagyok, mint pl tegnap este ( azApja nem értette, hogy minek vitatkozok a gyerekkel, hogy aludjon már, hát azért mert már elgurult a gyógyszerem, hogy hajnal 1/2 2 van és még nem alszik! Tudom, hogy nem tehet róla és szégyenlem is magam ezért, de az vesse rám az első követ, aki a helyemben lenne, és nem csinálta volna ugyanezt!). Nem érzem, hogy ettől rossza anya lennék, csak azt, hogy én is emberből vagyok és sajnos bizony én is elérem a határaimat. Ezen is túl vagyunk,mától a gyerekkel közösen szedjük a Sedatif-ot :), mert gyanús, hogy a sok inger nem hagyja aludni, ugyanis szerintem a szeme helyett kezd kompenzálni a fülével és ez kicsit sok a buksijának. Nekem meg muszáj normálisan viselkednem mindenkivel!
A mindennapjaink a szokásosak, torna, fejlesztés, látás fejlesztés... stb. Múlt héten csináltunk egy intenzív hetet a Dévény tornászunkkal és nagyon bejött Olinak! Ez azt jelenti, hogy a héten minden nap mentünk napi 1 órát! Péntekre kicsit kinyúlt a gyerek, de nagyon-nagyon jót tett neki! Egészen ügyesen próbál kúszni, kitámasztani és háton fekve könyöktámasszal próbálja magát felhúzni ülésbe.
Voltunk szerdán tanácsadáson és megmérte a védőnő az én nagy fiamat! A következő adatokat kaptuk:
súly: 8.250 gr
hossz: 73 cm
fejkörfog: 43,5 cm
mellkas: 45 cm