2011. október 3., hétfő

Debrecen folyt.

A szemészet után voltunk még fejlődésneurológián is, jó sokat kellett várnunk, kb 1-1/2 1 órát, mert késve jött a doktornő, de mi voltunk az elsők :)
Persze Olesz pont előtte aludt el kb 1/4 órával, de nem volt baj,mert addig kikérdezett minket a dokinéni. Majd megvizsgálta a lábacskáit, kezecskéit, és azt mondta, hogy sokkal jobb az izomtónusa ( pedig a betegség miatt maradt ki torna)! Nézte a figyelmét is, hát a gyerekem elővette a legkáprázatosabb, legszívetmelengetőbb mosolyát és villantotta többször is! A csörgőt nem nézte, ha viszont csörgették neki akkor fixált rá. Megmutattam a Vakodás papírt is, mondta, hogy sokat gyakoroljuk a feladatokat, amiket adtak.
Elmeséltem neki azt is, hogy vasárnap véletlenül kimaradt a reggeli epis gyógyszere és, hogy mennyire ügyes volt, mozgott élvezettel, dumált, tartotta a fejét... stb. Mesélte, hogy az ő gyereke is Sabrilt kap és ő is látja az összes mellékhatást a gyerekén, az izom gyegeségtől a látótért kiesésen át mindent! :( Kérdeztem, hogy Ő nem tehetne-e javaslatot egy másik epi gyógyszer használatára, mert ez nagyon visszafogja a gyereket a fejlődésben. Azt mondta, hogy tehetne, de nem fog,mert a tanárnővel jóban vannak és az ő gyerekét is kezeli, nem szeretné összerúgni vele a port, de mi szóljunk mindenképpen, hátha lehetne váltani. Aranyos volt és tetszik, hogy ilyen őszinte!
Megbeszéltük, hogy november vége december eleje lesz a következő találkozónk ideje, mert december elején jár le a 7 pontos papírunk, ami a mozgáskorlátozottságot igazolja és ő tölti ki.
Szóval mindent összevetve pozitív élmény volt a mostani "kirándulásunk" Debrecenbe!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése