Teljes pánik után lassan kezdtek forogni a gondolataim, megoldás után kutatva. Végig zongorázva az agyam rejtett zugaiban lévő összes terapeuta nevét, jelenelegi státuszát, elérhetőségét... stb. Sajnos nem sok sikerrel jártam, mikor is a mentő név megvilágosodott !
Olyan akivel még nem dolgoztunk, csak találkoztunk, ismerkedtünk és aki szeretett volna velünk dolgozni, azonban akkor sem az idő, sem a körülmények nem voltak ideálisak.
Gyors telefon, és láss csodát! Félév távlatában is képben van ki vagyok és miért hívom, és igen szuperül hangzik, hogy együtt dolgozzunk heti 2-szer, természetesen privátban.
Halleluja! Tudtam én, hogy létezik isteni útmutatás !
Így aztán immárom harmadik hete járunk új terapeutánkhoz Ildikóhoz Szentesre heti 2 szer az ovi után. Teljes egymásra hangolódás van köztük Olival. Naná, hiszem Ildikó is olyan mint én és a többiek akikkel dolgozni szokott, azaz hihetelen dicshimnuszt zengünk, tapsikolva és visítva örülve ha a fent nevezett gyermek sikeresen végez el egy feladatot ! Mindemellett következetes, és nem hagyja magát Oli cukiságától megtántorítani. Vette a fáradtságot és az összes rehabilitációs zárójelentést átböngészte, amit nem csak úgy mond, mert sokszor visszautal dolgokra, amiket csak akkor tudhat, ha tényleg mindent elolvasott. Közösen tűztük ki a célt, mindent megteszek, hogy sikeresek legyünk!
Nagyon örülök és hálás vagyok, hogy rátaláltunk Ildikóra !
